Utolsó módosítás: 2005/09/06
Változatszám: 2.61.0
Ebben a részben alapvető kérdésekre adunk rövid (bár nem mindenhol teljes) válaszokat. Részletes információ a GYIK későbbi részében található. Például az (1-5)-ös fejezetben lévő „Mekkora a tárolókapacitásuk?” kérdésre sokkal részletesebb válasz található a (7-6)-os fejezetben.
A CD-R a CD-Recordable (írható CD) rövidítése. A CD-R WORM (Write Once, Read Multiple – egyszer írható, többször olvasható) adathordozó, mely ugyanúgy használható, mint a standard CD. A CD-R előnye a többi optikai adathordozóval szemben az, hogy normál CD-lejátszóval is használható. Hátránya, hogy csak egyszer írható.
Hasonló technológia az újraírható CD (CD-RW – CD-Rewritable), mely lehetővé teszi a lemezek törlését és írását, de használatát nem minden lejátszó támogatja. A CD-RW meghajtók (CD-újraírók) CD-R és CD-RW lemezekre is tudnak írni.
Minden CD-író ugyanúgy tudja olvasni a CD-ket és CD-ROM-okat, mint a sima CD-ROM meghajtók.
A boltokban kapható CD-ROM-ok és zenei CD-k általában egy üvegnyomómintáról készülnek. A CD-R-t lézerrel írják. Külsőre eltérhetnek (ezüstös helyett gyakran zöld, arany vagy kék színűek), kevésbé tűrik a magas hőmérsékletet és a napfényt, érzékenyebbek a fizikai sérülésekre. Nehéz megválaszolni, hogy az írt vagy a nyomott CD-k hosszabb élettartamúak-e.
Habár fizikailag eltérőek, ugyanúgy működnek. Néhány CD-lejátszó és CD-ROM olvasó nem olvassa olyan jól az írott és újraírható CD-ket, mint a nyomottakat, noha egyébként jól működnek.
A nyomott CD-kre nem lehet adatokat írni, így akár ki is lehet dobni az idők során felhalmozódott CD-ROM mellékleteket (vagy ki lehet próbálni a (7-9)-es fejezetben leírt módszereket). Nem túl jó ötlet egy köteg régi CD-t venni abban a reményben, hogy új anyagot lehet majd írni rájuk. Hasonlóképpen nem lehet DVD adathordozóra sem írni, még DVD-R vagy DVD+RW lemezre sem, csak ha a meghajtó kifejezetten támogatja a DVD formátumokat. A CD-íráshoz üres CD-R vagy CD-RW adathordozót kell vásárolni.
Igen. A merevlemezen lévő adatokból készíthető CD-ROM, és új zenei CD-t is lehet készíteni bármiből, ami WAV vagy AIFF zenei file-ba rögzíthető. Egy asztali CD-felvevővel (audio-only CD-Recorder) – amely a számítógép helyett a hifitoronyhoz csatlakozik – közvetlenül lehet CD-ről, DAT-ról vagy bármi másról felvételt készíteni.
Az így készített CD-ROM-ok használhatók a hagyományos CD-ROM meghajtókban, és az így készített zenei CD-ket is le lehet játszani az otthoni vagy a kocsiban levő CD-lejátszóval.
A CD-R-re és CD-RW-re íráshoz CD-íróra van szükség. Hagyományos CD-ROM olvasóval nem lehet a CD-kre írni.
A CD-írók egyik népszerű alkalmazása a régi kazetták és lemezek másolása. További információkat erről a (3-12)-es fejezetben találhatunk.
Igen, mind a zenei, mind az adat CD-ket lehet másolni. Akár olyan zenei CD-t is készíthetünk, melyet más CD-kről állítunk össze (saját válogatás lemez).
Tartsuk szem előtt, hogy a legtöbb CD-t védi a szerzői jogi törvény.
A leggyakrabban kapható lemezekre 74 vagy 80 perc zene fér, illetve 650 vagy 700 MB adat.
További információk a (7-6)-os fejezetben.
Igen is és nem is. A folyamat maga egy kissé bonyolultabb, és külön szoftvert igényel, melyet (általában) a CD-íróval együtt adnak.
Csomagíró szoftverrel és az ezt támogató íróval a CD-R és CD-RW úgy kezelhető, mint egy floppy. A CD-R lemez egy területére csak egyszer lehet írni, így a file-ok törlése nem szabadít fel lemezterület. Vannak más korlátozások is.
Hagyományosabb szoftverrel – ez szükséges, ha széleskörű kompatibilitást szeretnénk – általában mindent lemez-egyszerre módon lehet írni. Írás közben nem lehet megállítani a meghajtót, és nem lehet visszanyerni a használt lemezterületet. Ha kisebb kötegekben akarjuk felírni a file-okat, minden egyes alkalommal elvész egy nem túl kis területet.
Ez a GYIK a CD-R és CD-RW-ről szól, és csak akkor tér ki a DVD-re, ha a két technológia egymással átfedésbe kerül.
Ha többet szeretnénk megtudni a DVD-ről, olvassuk el a (2-14)-es fejezetet és nézzük meg a DVD FAQ-t: http://www.dvddemystified.com/dvdfaq.html (a DVD FAQ magyar fordítása a http://www.dvdcenter.hu/dvdfaq.html címen található – a fordító megjegyzése). A DVD-írók tekintetében nézzük meg az alt.video.dvdr és esetleg a rec.video.dvd.tech hírcsoportokat.
Közvetlenül nem. A CD és a DVD két teljesen különböző formátum, ezért CD-íróval nem lehet DVD-t írni. Előfordulhat azonban, hogy a DVD-t át lehet konvertálni egy rosszabb minőségű formátumra. Óvakodjunk a szélhámosoktól! Lásd a (3-49)-es fejezetet.
Vannak olyan meghajtók, melyek tudnak írni DVD-R-t és CD-R-t is. Ezeket általában nem „CD-író”-nak, hanem „DVD-író”-nak hirdetik.
Nem tudom. Nem figyelem az árakat. Léteznek weboldalak kifejezetten erre a célra, így egy webböngészővel kereshetünk ilyeneket, esetleg a (8-3)-as fejezetben felsorolt gyártókkal kezdve.
Igen, az íróhoz és a szoftverhez kapott kézikönyvből. Ilyen típusú információ nem szerepel ebben a GYIK-ban, mert túl sok hardver- és szoftverváltozat van, ráadásul minden egyes új változat kibocsátásakor frissíteni kellene a telepítési útmutatót.
(Ebben a fejezetben pusztán a gyakorlati lehetőségekről van szó, az esetleges szerzői jogi vonatkozásokkal nem foglalkozunk – a fordító megjegyzése.)
Igen. Az MP3-at le lehet tölteni, CD-re lehet írni, és a lemez bármilyen zenei CD-lejátszón lejátszható. Valójában a legtöbb népszerű CD-író program tud MP3-at dekódolni.
Azt is meg lehet tenni, hogy a CD-ről beolvasott számot MP3-ba tömörítjük, amely hordozható MP3 lejátszóval is hallgatható.
A (3-27)-es fejezetben további részleteket találhatunk.
A weben van néhány nagyon jó szójegyzék, bár egyre nehezebb megtalálni őket. Íme néhány:
http://www.gdf-ri.hu/targy/mikroszg/Diploma/html/Kifejezestar.htmcímeken – a fordító megjegyzése.)
http://vili.pmmf.hu/diplom/2001/gyoni/szotar.htm
http://delfin.klte.hu/~nagysz/cd/szotar.html
„Zenei” nyers CD-re csak akkor van szükség, ha „kommersz” asztali CD-felvevőnk van. Számítógéphez csatlakozó író vagy „professzionális” deck esetén a „zenei” lemezek semmivel sem lesznek rosszabbak vagy jobbak az „adat” lemezeknél.
Részleteket a (7-17)-es fejezetben olvashatunk.
Ez a GYIK sok információt tartalmaz, de jobbára specifikus kérdésekre ad választ, semmint hogy egy általános információforrás legyen. Néhány más hálózati forrás inkább hasonlít egy kézikönyvre, mint egy kérdés-felelet listára, így jobb kiindulópontot jelenthet.
Mike Richternek van egy CD-R kiskátéja a http://www.mrichter.com/ címen.
Némi hasznos információ található a Roxio weblapján, http://www.roxio.com/en/support/.
Ha még nem foglalkoztunk CD-írással és tanácstalannak érezzük magunkat, vehetünk egy – a témába vágó – könyvet. Az alábbiak közül választhatunk:
(Jelentek meg magyar nyelvű könyvek is ebben a témában, majd igyekszem további információkat szerezni ezügyben.
(Ez a fejezet elsősorban az angol változatra érvényes – a fordító megjegyzése.)
Lehet, hogy az FAQ egy régebbi másolatáról van szó. Néhány webhelyre felteszik az FAQ másolatát, kiszedve az elejéről a verziószámot, a dátumot és az elérhetőségi címet (megsértve ezzel a (0-1)-es fejezetet), így nehezen állapítható meg, hogy mikori változatról van szó. Az FAQ nagyjából havonta frissül, és a legutóbbi változat mindig a http://www.cdrfaq.org/ címen érhető el. (A magyar változat pedig a http://delfin.klte.hu/~nagysz/cdrgyik/ címen – a fordító megjegyzése.)
Ha az aktuális változatról van szó, akkor vagy régen volt frissítve a fejezet (ez a fejezet dátumáról látható), vagy átsiklottam valami felett.
Ha naponta frissített hírekre vágyunk, akkor próbálkozzunk valamely lappal a (8-4)-es fejezetből.
FAQ Copyright © 2005 by Andy McFadden. Minden jog fenntartva.